[216r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 216]
Kolosvár Majos 26. dikán.
[idegen kézzel: (1836.)]
Kedves Lajos!
Wasshoz intézett leveledet tegnap előtt Sz. Gotthárdra kiküldöttem; magam is irtam mellette nagyon sűrgetve a’ Zarándi utat; — mint — a’ Marculist — ugy a’ magúnk egybezavart dolgaink orvoslását Tresztián, lelkessen szivére kötöttem; — de a’ mint látni fogod, minden siker nélkűl vesztegettem sok szép szavaimat.
A’ vállasz leveleinkre ma megérkezett — csak hozzám intézve; — annak foglalatja igen rövid és fellette komoly: szinte csak annyiból all — se napló[1] — se tapló, mi, annyit teszen; se Ország — se joszág dolgaival ne bolygassatok: hogy mennyire elvagyok ez által ujra kedvetlenitve könnyen képzelheted, azért több szót nem saporitok e’ tárgyba — de haladok tovább, levelem szerkeztetésébe. — A’ Sz. Gotthárdi nyaralás alkalmasint el marad — Wass nem igen kecsegtetölleg invitál, azt irta a’ mult alkalommal: hogy ha csak ugyan nagy a’ vágyam réa — probáljam meg, felcserélni a’ Kolosvári lakást a’ legnyomorúságossabbal: még azt is tudtomra adja, hogy a[2]
[1] Az ’n’ ugyanazzal a tintával javítva.
[2] Szétfolyó tintafolt miatt újraírva a kézirat következő oldalán.